Glutén és tejmentes banános csokitorta

A sütéssel általában úgy vagyok, hogy nálam az gyógyír mindenre. Ha kicsit zaklatott vagyok, vagy sütök, vagy takarítok, és most glutén és tejmentes verzióban is sikerült kikísérleteznem az egyik kedvenc csokis szeletemet. 

Ez a süti nem egy bonyolult történet, csupán egy piskótából, másfél banánból és egy főzött krémből áll, készíthetjük kör alakú tortaformában is, és klasszikus süteményként is.

Piskótatészta:

Hozzávalók:

4 tojás, 4 csapott evőkanál kristálycukor (cukormentesen: eritrit), 4 evőkanál rizsliszt (aki nem gluténmentesen készíti 4 ek. süteményliszt), fél mokkáskanál sütőpor – ez elhagyható.

4 tojásfehérjét 4 csapott evőkanál kristálycukorral kemény habbá verünk (aki cukormentesen szeretné elkészíteni eritritet használhat, az alkalmas a piskótához, a xilit nem annyira).

Mindig szobahőmérsékletű tojásokat használjunk, és ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön sárgája a fehérjéhez, mert nehezen fogjuk tudni felverni.

Mikor szétválasztom a tojásokat, én a sütőport mindig a sárgájához teszem és jól elkeverem. Az igazság az, hogy a piskótához nem is kellene, mert anélkül is szép magasra nő a sütőben, de én inkább tutira szeretek menni. Minden szakácskönyv azt mondja, hogy a szárazanyagokhoz kell a sütőport tenni, de én Évi nénikémtől tanultam, hogy a sárgájához tegyem, és még életemben nem sütöttem rossz vagy lapos piskótát.

Szóval, ha megvan a fehérjehab, hozzákavarom a sárgáját, amiben már jól felbuggyant a sütőpor.

Óvatosan belekeverem, majd jön a liszt. Mindig (!) szitálom, és nagyon lassan, kanalanként adom hozzá, és forgatom bele, alulról felülre forgatva, nem körbe-körbe körbe kavarva.

Ha ez megvan, mehet is a sütőpapírral bélelt kör alakú formába, az enyém 26 cm átmérőjű volt.

160-165 fokon sütöttem, előmelegített, nem légkeveréses sütőben 25 percig (sütőtől függően ez lehet 20 perc is), mindenképpen tűpróba szükséges, és ami nagyon fontos, ne nyitogassuk a sütő ajtaját, mert nem fog sikerülni a piskóta.

Csokikrém:

Sokan azt fogják gondolni, hogy kicsit macerás, mert gőz fölött kell verni, de ez is kb. 15 perc alatt megvan.

3 egész tojást 13 dkg porcukorral 1 evőkanál kukorica v. burgonyakeményítővel (nem gluténmentes verzióban 2 evőkanál süteményliszt), 2 evőkanál kakaóval gőz felett jó keményre verünk. Ezt régen mindig kézi habverővel csináltam, de az az igazság, ma már robotgéppel csinálom, feltéve, ha a konnektortól elér a tűzhelyig a gép zsinórja. 10-15 perc biztosan van ez a művelet, a krém akkor jó, ha már kb. puding állapotú, és nem nagyon csorog le a robotgép habverőjéről, és ha a süteményes kanállal belehúzok, látom az edény alját. 

A krém akkor jó, ha így néz ki:

Hagyom kihűlni szobahőmérsékletűre, és egy tejmentes margarinnal kikeverem. (Magyarországon a zöld Vénuszt szoktam használni, de van több is, Szlovákiában egyetlen tejfehérje mentes margarin amit eddig találtam a Palmarin). Aki nem tejfehérje érzékeny használjon vajat, az az igazi, régen csak vajat használtam sütemények krémjeihez.

Összeállításkor: a piskótát megkentem házi baracklekvárral, rászeleteltem kb. fél cm vastagon a banánkarikákat, majd beborítottam a csokikrémmel. A süti tetejére margarinban főzőcsokit (tortabevonót) olvasztottam, (tejfehérje érzékenyeknek: szintén tejmentes legyen, Lidl főzőcsokija jó, Figaro és társai nem jók!), ezt is vízfürdő felett, mert anélkül könnyen odaéghet. Így is folyamatosan kevergettem. Ne rögtön zúdítsuk a csokit a krémre, mert a forró csokitól megolvad, kicsit hűtöttem, ami csak annyiból állt, hogy kicsit lötyböltem a kanállal.

Én először mindig a főzött krémet készítem el, és elég sokáig hagyom, hogy kihűljön. Majd megsütöm a piskótát, azt is hagyom kihűlni. Ha a baracklekvár nehezen kenhető, mikróban picit meg lehet melegíteni.  A szobahőmérsékletű főzött krémhez is mindig szobahőmérsékletű margarint keverjük, különben ki fog csapódni a zsiradék a krémben. (Ha ilyesmi megtörténik, pici porcukorral lehet korrigálni, rosszabb esetben újat kell készíteni. Vénusszal még sosem történt, régen vajjal nagyon sokszor… A mai napig rejtély számomra, ez miért történik…)

Ezt a csokikrémet nagyon sokszor használom süteménykehez, kiváló tortákhoz, ha több réteg piskótatortát készítek, akkor a krémből is dupla adag szükséges.

Ötletek ajándék csomgolására

Ha nem előre csomagolt, díszdobozos ajándékot választunk, az lehetőséget ad arra, hogy kreatív megoldásokat találjunk és még nagyobb benyomást tegyünk a megajándékozottra. Egy szépen becsomagolt ajándék odafigyelésről, gondoskodásról árulkodik, és nemcsak karácsony idején jön jól, ha szépen tudunk csomagolni.

Én szeretem már időben beszerezni az ajándékokat, és általában már ilyenkor elkezdem megtervezni a csomagolásukat is. 

Sokszor ajándékkísérőt is kitalálok a kis csomagokhoz, ez lehet egy kis textilszív, toboz, szalag, vagy bármilyen termés. Ezek a textilszívek is e célból készültek:

Ajándékainkat különböző rátétekkel is dekorálhatjuk. Csak a fantáziánkon múlik, hogy mit használunk. Apró termések, tobozok, fenyőág, szalagok lehetnek ebben segítségünkre

Lehet hagyományos csomagolópapír, vagy költséghatékony megoldás, de adjunk teret a kreativitásunknak. A csomagolás is lehet művészi, egyedi, vagy egyszerűbb, de majdnem mindig a szemétben landol.

A barna nátronpapír a házatrtásokban régóta elterjedt, és már jóideje bekerült a kreatív ipar eszköztárába is. Nagyon sok lehetőséget ad a díszítésre, legyen az egy tortacsipke, szalagok, fenyőtoboz. Nosztalgikus érzést kellt, a régi postai csomagok hangulatát idézi.

 

Ne feledjük az ajándékkísérő kártyákat sem, főleg ha jó előre megvásároltuk és becsomagoltuk az ajándékokat. Jól fog jönni, ha tudjuk, kinek melyik ajándékot szánjuk, valamint személyessé is teszi csomagunkat.

Ajándékkísérő kártyák nagyon minimálban:

Régi kotta híján: egy netről lementett kottát kinyomtattam sima irodai papírra, majd ezt kávéval meglocsoltam. Miután megszáradt, kivágtam belőle a szíveket, melyekkel a csomagot díszítettem.

Sokszor készítek ajándékba valamilyen kekszet, van egy nagyon jó kis gyömbéres és egy rozmaringos kakaós receptem, ezeket kollégáknak, barátoknak a recept kíséretében így csomagolom:

 Hamarosan süthetjük a kekszeket, következő bejegyzésben, erről is írok majd :)

Megegyem vagy ne egyem?

Nem, még mindig nem a főzésről lesz szó, hiszen ez egy lakber blog,  - és egyébként sem vagyok jó szakácsnő -, hanem azokról a dolgokról, amiket a konyhában találtam az idei koszorú elkészítéséhez.

Még az adventi időszak beköszönte előtt terítékre került nálam a dió, amerikai mogyoró (földimogyoró) európai mogyoró (amit a tesómmal csak "mókusmogyorónak" hívunk), ezeket mind itthon találtam, nem sok mindent kellett a korszorúhoz vásárolni. Amit vásároltam, az a koszorúalap, két csomag termés, illetve egy kis polisztirénbogyókból álló kis koszorú, ezek voltak a legapróbb elemek, amelyeket a legkisebb rések kitöltésére használtam.

Először még azt hittem, hogy használok majd tobozokat, csillagokat, illetve apró karácsonyi gömböket, de ezeket később mégsem komponáltam bele, így az egész téli időszak alatt kint lehet az ajtón -egészen tavaszig- , így lett ez kettő az egyben projekt.

Az alaphoz polisztirol (hungarocell) koszorút használtam, amit félbevágtam, mert bárhová helyezem (ajtóra, asztalra) teljesen felesleges, hogy a hátoldala is domború legyen. Így egyből két koszorúra valót nyertem, és kettő is készült el :) Egy jótanács: nagyon éles univerzális késsel (sniccer) vágjátok, ne konyhaival.

Amikor ez megvolt, nem volt más hátra, mint beizzítani a ragasztópisztolyt, és szépen pakolgatni a terméseket egymás mellé. Egy nagyon fontos dolog: nekem nem kevés rutinom van ragasztópisztolyozásban, mégis mindig legalább egy égési sérülést beszerzek. A folyékony ragasztó nagyon forró. Komoly sérülést okozhat, ezért nagy körültekintést igényel a használata. Ha bárhová lecsöpög nem lesz baj, miután megszilárdul simán fel lehet kaparni, de az ujjatokra vigyázzatok, főleg ilyen pici ragasztanivalónál mint a mogyoró és bogyók.

A legkisebb réseket ilyen bogyókkal töltöttem ki. Ezt egy Euromix ajándék és háztartási boltban vettem, ezekből használtam pár bogyót.

Advent első vasárnapja

Ma van advent első vasárnapja, a legtöbb otthonban ilyenkor meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát.

Lehet az egy adventi asztaldísz (ikebana), vagy valódi koszorú a katolikus vallásban használt liturgikus színekkel (3 lila 1 rózsaszín gyertya), komoly jelzésértékkel bír, a karácsonyi ünnepkör kezdetét jelenti.

A XIX.-XX. század óta szokás adventkor koszorút készíteni. Az adventi koszorú őse egy kerékszekérre felfüggesztett 23 szál gyertya volt, melyet egy német evangélikus lelkész készített el, és karácsony napjáig, minden nap eggyel többet gyújtott meg rajta. Mára ez általában egy fenyőalapra helyezett 4 gyertya lett, a katolikus egyház szerint a bűnbánat lila színeiben, kivéve a harmadik vasárnapra jutó rózsaszínűt, amely az öröm vasárnapja. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. A növekvő vasárnapok számával növekszik a meggyújtott gyertyák száma  a növekvő fényt szimbolizálva.

Idén is kicsit alternatívra vettem az adventi gyertyáim elkészítését, elrugaszkodva az eredeti színektől, formától.

4 fehér vékony magas gyertyát használtam, melyekre kis fa csillagot ra rögzítettem. Az első gyertyára egyet, a másodikra kettőt, és így sorban. A rögzítéshez vastagabb cérnát használtam, és csak jó szorosan rákötöztem.

Először megpróbáltam a tortatálra helyezett koszorú közepébe állítani, ami az igazat megvallva az első ötletem volt, de ki kellett találnom, mitől lesz majd mozdulatlan, és jól rögzített a gyertya a tálon.
Az lett volna a legjobb megoldás - ha lett volna olyan pici gyertyatartóm, ami alacsony, és a koszorú közepébe rejthetem. Ez stabilan tartotta volna a gyertyákat akkor is ha mozdítom a tálat, és máshová helyezem. De mivel nem volt ilyenem, másat kellett kitalálnom.

A megoldás pedig egy régi patinás gyertyatartó volt, ami hangulatában illett a fehér gyertyákhoz és az alaphoz is. Annyi szépséghibája volt hogy 5 ágú, de ezt nagyon gyorsan orvosoltam a közepébe helyezett pici gömbbel.

Amikor a gyertyákat a gyertyatartóba állítottam, úgy éreztem mintha még valami hiányozna róla, ezért kis vászonra írt cédulákat kezdtem el gyártani. Ezekhez maradék vásznat használtam, melyre transzfer technikával vittem fel a számokat. A vászon alá kis juta darabkát tettem, sarkainál összefogva kötöttem meg egy apró csipkedarabbal és színben harmonizáló szalaggal.

Békés ünnepvárást kívánok!

Meglepetés apró dobozban

Az adventi naptár ötlete egy német édesanyának köszönhető. Kisfia már hetekkel karácsony előtt türelmetlenül várta az ünnepet, ezért kitalálta, hogy egy kemény parpírlapot 24 részre oszt, és mindegyik részre rátűz egy-egy darab csokoládét, hogy a gyermeke minden este megegyen egyet közülük. A kisfiú felnőtt, és üzleti vállalkozásba kezdett. Édesanyja ötletét továbbfejlesztve, egy olyan naptárt szerkesztett, melynek 24 ablaka mögött rejtőzik a 24 darabka csokoládé, melyek a spaletták megnyitása után válnak láthatóvá.

Ezek a klasszikus naptárak már kikerültek az üzletek polcaira, de ha szeretnénk egyedi naptárat készíteni, még bőven időben vagyunk.

Ehhez vagy felidézzük általános iskolás ismereteinket, amikor házi feladatként kockát hajtogattunk, vagy gyorsan kesünk egy „sablont“ a neten. Ha 4 cm oldalú kockát készítünk, egy A4-es méretű lapon két darabnak lesz megfelelő hely. Ne feledjük a ragasztás miatt a füleket, az általam használt sablon a képen látható:

Ami szükséges hozzá: legalább 150 grammos papír, ez lehet rajzlap vagy színes fotókarton (12 db), ceruza, vonalzó, olló, ragasztóstift.  Ha kicsit megszeretnénk könnyíteni a munkát, miután egy lapra felszerkesztettük, vagy a sablont használva átrajzoltuk a kocka hálóját, akár fénymásolhatjuk is a maradék lapokat, ha a fénymásoló megengedi a vastagabb papír használatát. 

Ahhoz, hogy a doboz szépen csukható legyen, próbáljunk meg minél pontosabban dolgozni. Miliméter eltérés lehet, de a derékszögekre vigyázzunk. A doboz tetejével szomszédos füleket hajthatjuk kifelé is, így az egymás mellé rakott dobozok struktúrája kicsit érdekesebbé válhat.

Ragasztás után nem maradt más dolgunk, mint apró meglepetéseket rejteni az egyedi naptárunkba. Ez lehet cukorka, csokoládé, rágó, mogyoró, matricák, vagy apró játék (Lego figurák, Stikiez, Kinder figurák).