2018. június 11., hétfő

Levendulából készült koszorú

A nyár nagy slágere a levendula és nem is olyan régen, még csak várva-vártam hogy virágozzon, és még apró bimbókként szerettem volna levágni, még mielőtt virágzásnak indul. Ezt ismét elszalasztottam, és már virágzott, de talán még így is jó lesz, hogy koszorút készítsek belőle.

Azért lett volna jobb még virágzás előtt, mert az elszáradt virág előbb utóbb lepotyog, és állandóan hullani fog a koszorúról, mondjuk engem ez nem zavar, maximum többször összesöprök alatta, de mivel nem ajtóra helyezem majd, a sok mozgás miatt talán nem is fog annyira hullani.

"Rövid" esti projekt volt :) Először csak a bokrok aljáról azért nyestem le pár köteg szálat, hogy ne akadályozzon a közlekedésben :) Ugyanis a bokor már akkorára nőt, hogy néha kerülgetnem kellett. 



Miután kicsit szétválogattam a hosszabb és rövidebb szálakat, apró csokrokat köttöttem belőlük, amit egy koszorúhoz szerettem volna használni.



Ezeket a kis bokrétákat helyeztem egymás után a fonott háncs koszorúalapra, amit kb. 2 euróért vásároltam az egyik virágosnál. Nem volt szabályos kör alakú, ezért elég sokat kellett törnöm a fejem, melyik kis csokrot hová pakoljam, hogy saccperkábé kör alakot kapjak. Talán sikerült. Ezért is ilyen jó sűrű, mert korrigálnom kellett az egyenletlenségeket.




Első olyan levendulás "projektem" amihez nem szárított levendulát használtam, ugyanis, miután megszárad, már nem tudtam volna vele így dolgozni.
Most még hajlékonyak voltak az ágacskák, engedték hogy formázzam őket, szárazzal már nem tudtam volna ezt megtenni. Ez így fog megszáradni, koszorúba kötve.

A kis bokrétákat egyesével, egymás után kötöztem a koszorúalapra.
Ha forgalmas helyre kerül, pl. ajtóra szánjuk, akkor ajtónyitáskor, záráskor, elkerülhetetlen, hogy a szárított virágok ne hulljanak. Ha szeretnénk valamennyire mérsékelni, akkor megróbálhatjuk fixálni kicsit a kompozíciót. Mivel én nem oda szánom, nem használtam semmit fixálásra, de ha kellene, valószínűleg hajlakkal fújnám be, de mivel nem próbáltam, nem tudom működik e.
Mindenesetre, bárhová kerül, azt hiszem mindehol szemetgyönyörködtető látványt nyújt.




Varrogató: rácsvédő készítése

Megoszlanak a vélemények a rácsvédő használatáról, a legnagyobb vitát az váltja ki, biztonságos e a használata. SOk fórumot elolvastam, előnyét, hátrányát egyaránt, de látva a kisember szokásait, úgy gondoltam, mégiscsak készítek egyet, aztán ha majd nem válik be, lebontjuk.

Mindenképpen én szerettem volna készíteni húgom kislányának, egyrészt azért, mert a boltokban nem találtunk olyat ami tetszett volna, másrészt pedig azért, mert gyereknek készíteni bármit is, az egyik legjobb dolog a világon :)

ELőször is megnéztem, milyen maradékok voltak otthon a kanapéfelújításból. Akkor elég jó cuccokat rendeltem, volt amit nem is használtunk, így volt bőven matéria ezekből az 1 cm vastag szivacsokból.


Az egy centiméter vastag szivacshoz még tettem egy vastagabb flízt is, így kétoldalas volt, de a baba oldalához mindenképpen a keményebb oldalát használjuk! Nem történhet meg, hogy belefúrja a puha anyagba az arcát. 

A leírás 120x60 cm kiságy rácsvédőjéhez készült.




Először is méretre vágtam a szivacsokat, és összeöltöttem a két réteget. 
Ezeknek az anyagoknak varrtam egy kárpitozáshoz használt technikai anyagból ún. "lutrasil" ejtsd "lutraszil" anyagból egy tokot. Nem tudom sajnos mi a magyar megfelelője, Szlovákiában ez így kapható. Létezik vékonyabb és vastagabb is, a párnákat is ebből varrják a kanapékra. 
Ezeket más munkák eldolgozására, tisztázására is használják, de láttam már fóliasátorban is, és színpadi építményekben is :) 
Itt meg is tudjátok nézni, amit ilyen körölményesen próbálok elmagyarázni :)

Arra varrtam rá a mintás pamutvászon anyagot. A lutraszilt ilyen tekercsben rendeltem, és sok mindent készítettem már belőle. Az ebből készült zsákokban tárolok használaton kívüli ridikülöket, cipőket, így védem őket karctól, portól bármitől. Lehet a gardróbom is megérne egy posztot, haha!! :)




Valójában a legtöbb időt a megkötők elkészítése vette igénybe. Ferdepántokat készítettem, és azokból varrtam a kötözőket. A kötöző ne legyen túl hosszú, a baba biztonsága érdekében! Ne tudja kikötni, és ne okozzon semmilyen biztonsági kockázatot. A rácsvédő használata ellen szóló érvek, a fulladásveszély elősorban ebből követekezett, hogy a baba kikötötte a megkötőket, nem a párnába fúrt arc volt a fulladás oka.




Elég sokat válogattam a textileket, de igazi kislányos szett állt össze. Valamit még biztosan készíteni fogok a maradék anyagokból.



Az igazság az, hogy alig vártam, hogy kipróbáljam hogyan áll össze. 

Ez még a szabás-varrás pillanatában készült. A magasság individuális, lehet készíteni magasabbat is, ez 18 cm magasságú volt. Eldolgozáshoz 1-1 cm hagytam rá.


A saját készítésű ferdepántból varrt szalagokat gyönyörű masnira lehet kötni. Mindennek a titka a vasalás. Minden apró részletet vasaltam készítés közben. Mivel pamutvászon ez is, nem pedig boltan kapható szalag, megkötéskor nagyon merev ha jól meghúzzuk, én is nagyon nehezen kötöm ki, tehát nem valószínű, hogy a baba kibontja. Selyemtapintású, szatén, csúszós anyagokat ne használjunk.




Azért arra is figyeltem, hogy paszoljon a felnőtt szetthez, a lila ágytakaróhoz. :)


Kétféle anyagból van a tölteléke, egyik puhább, a másik masszívabb, de mindenképpen így kellett használnom, mert keveseltem az 1 cm szivacsvastagságot, mert csak az volt itthon. A baba felé eső oldal mindenképpen a masszívabb legyen, soha ne legyen puha, amibe belefúrja az arcát.

A rácsvődőre azért volt szükség, mert ahogy nőtt, egyrészt odakoppintotta a fejét a rácshoz, amitől felébredt, és nem tudott aludni, másrészt kidugta kezét-lábát, és nem tudta visszahúzni.


De az utolsó képből talán látszik, mennyire érte meg vele dolgozni :)))




2018. május 14., hétfő

Futóka móka

Régen az otthonokat kétféle szempontból értékeltem. Otthonosoan érzem e ott magam, vagy nem, illetve hogy egyedi e vagy sem. Minden esetben megállapítottam, hogy sehol nem éreztem az "otthon" hangulatot, ahol nem voltak növények. És lehet hogy a lakás berendezése elég magas költségvetésen futott, a hangulat nem jött át.

Tudom, hogy van az a típusú tulajdonos, aki mellett sajnos nem maradnak meg a növények. Nem azért mert egyenesen irtaná őket, de valahogyan nem sikerül a gondozásuk. Ennek több oka is lehet, nem megfelelő tájolás, fényviszonyok, vagy csak nem találjuk el a növény vízigényét.

Most mutatok egy jópofa megoldást, talán az egyik legigénytelenebb szobanövényről, ami talán kicsit méltánytalanul érdemelte ki ezt a jelzőt, de a futókától egyszerűbb, és könyebben gondozható növényt nem igazán ismerek, ezért is próbáltam ezekkel a kis fiatal hajtásokkal kicsit zöldebbé tenni az otthonomat. Bízom benne, hogy szépen fejlődnek majd, és hamarosan dús növényzettel örvendeztetnek meg. 

A szobai futóka szempontjából jó, ha egy igénye teljesül, úgy helyezzük el, hgy érje elég fény, de ne tegyük tűző napra. Egyébként szerény igényei vannak, mérsékelt öntözés, 18-24 fok közötti hőmérséklet. Időnként tápoldatozni szükséges, bevallom, az enyémek még soha nem kaptak, mióta nálam laknak. Lehet dúsabban kúszna, ha nem hanyagolnám őket ennyire.

No de száz szónak is egy a vége, gyönyörű "zöld fal" alakítható ki általa, mert nagyon egyszerűen szaporítható. Egy-egy hajtását levágva pár hét alatt kigyökerezik és akkor mehet a cserépbe. Általános virágföldet használtam, szóval, semmi extrát nem kapott.
Amit viszont mindig ugyanúgy csinálok, akárhányszor is ültettem belőle új cserepekbe, mindig két szálat ültetek egy cserépbe, hogy rögtön kétfelé ágazzon. Ha több hajtásunk van, mehet bele nyugodtan 3-4 is, többfelé fog futni, és nagyon látványos eleme lesz otthonunknak.







Ezek a márványos színű levek akkor a legszebbek ha a növényt elég fény éri, ha nem kapnak elég fényt, akkor kicsit jobban bezöldülnek. 
Nálam most ezen a létrapolcon állnak, ez egy nemrégi szerzeményem, amit még kicsit át szeretnék alakítani, de addig is a növények szépen egységes kaspókban elfoglalták rajta helyüket az ablak mellett.


A "zöldesítés" kb. egy szombat délelőttömet vette igénybe, anyagköltsége minimális volt: egy csomag 10 l-es általános virággföld, és pár db. ikeás fehér kaspó a legegyszerűbb fajtából.

A növény-hajtások az én régebben ültetett futókáimról, illetve anyukám futókáiról származnak. Ismerősöket is érdemes körbekérdezni, néha megdobnának e bennünket egy-egy hajtással, mert az a tapasztalatom, az ilyen szobanövényekről származó hajtások nálam sokkal strapabíróbbak voltak, mint az üzletben vásárolt szobanövények.



2018. április 11., szerda

A klasszikus galériafal

Biztosan sok olyan összaállítást láttatok, olvastatok már, amelyek a galériafalak tervezéséről és megvalósításáról szóltak.

Ezekre gondolok:


Jómagam is írtam már a témában, amit itt és itt találtok.

Igen ám, de ezek általában minimál stílusú, modert, letisztult enteriőrökben valósultak meg. De mi van akkor, ha klasszikus képekkel kell ugyanezt elérnünk?

Egy nemrégi lakberendezési tanácsadásom során győztem meg a tulajokat, hogy a klasszikus képeket is érdemes ilyen koncepcióban elhelyezni. Vevők voltak az ötletre, mert szebbnél szebb képek kerültek elő, amelyeket azelőtt nem tudtak hol elhelyezni.

Lássuk mivel győztem meg őket, talán másoknak is hasznos lehet :)




 Ezeket mondjuk, én kicsit szellősebben raktam volna fel:








 Ez nem a legjobb elrendezés, nem is tudom miért válogattam be... :) Hoppá...


























Fotók forrása: Pinterest

2018. április 6., péntek

Vége az ünnepeknek - tervezgetés van!

A tavasz és a katolikus egyház talán legnagyobb ünnepének vége.

Amikor halasztgatásról van szó, általában ezekkel a szavakkal történik: majd Karácsony után, majd Újév után, majd tavasszal, majd Húsvét után, majd nyáron, majd szünidőben, majd szabadság után...

Hát addig már nem akarok várni, ráncba kell szednem a befejezetlen projekteket otthon, és jól meg kell terveznem, mit-mikor-hogyan.

Kicsit én is ellébecoltam ezeket a dolgokat, voltak dolgok, amiket az asztalosom Mikulásra igért, és még mindig nincs kész, de ez most főleg az én hibám (is).

Kezdem most talán azzal, hogy tavaly áprilisban kezdődtek a lakóházunk felújításának munkálatai, amivel augusztus végére kellett volna elkészülniük.
Most elmúlt Húsvét, és az én ablakaim befóliázva, malterral összekenve, és még mindig nem látom a végét, irtó nagy a kupi mindenhol, és már a türelmem végén járok.... Közben bent a lakásban tudnék haladni, de az az igazság, nincs motiváció.... rémes ezt látnom augusztus óta, most már április van.

1. Ablakmosás - majd ha már lehetséges


A lakás egyetlen helyisége a hálószoba ahol szellőztetni tudok, a konyha és a nappali be vannak fóliázva, nem tudom használni rendeltetésszerűen az ablakokat. Grrrrr!!!

Arról nem is beszélve, az összes orchideám tönkrement, amelyek végig sorakoztak a nappali párkányán, de ezeket majd valahogyan meggyógyítom, vagy majd gyűjtök újakat. Nagyon sajnálom, mert nagyon jól érezték magukat a nappali ablakában, és habár extra gondoskodást soha nem kaptak, ontották a virágokat...

2. Polcok a konyhaszekrény fölé

A tavaly Mikulásra tervezett projekt a konyhabútor felső szekrényének a "megtoldása" lett volna. Pontosan minden szekrény tetején álló eszközt és kramancot lemértem, terveket átadtam az asztalosnak, az anyagot megrendelte, már csak össze kell dobni :) Hát persze. Nem baj, ez is listás dolog, mert nem szép látvány ez így...


Ami viszont elkészült, és roppant büszke vagyok rá, az a nappali könyves-zártszekrényes-média fala. Igaz, hogy még nincs szépen "bedizájnolva", de amikor elkészült, akkor már hónapok óta álltak dobozokban a cucaim, és csak úgy, bepakoltam, kicsit átgondolatlanul.


3. Szépen bepakolni a szekrényekbe:


4. Növények a lakásban

Ha végre befejezik a ház szigetelését, ráncba kell szednem a növényeimet is. Régóta vágytam egy létrapolcra, az eredeti elég drága, és már nem is kapható ott, ahol régen kinéztem, itt pedig drágnak találtam. A szerencse úgy hozta, hogy kaptam egy ilyet ajándékba: 


Ezzel a polcocskával lesz még dolgom, kicsit át kell alakítanom, a felső polca függőlegesen áll, ezt is vízszintesbe rakom, növelve ezzel a polcok számát, és azt hiszem le is festem majd a barna részeit is fehérre. De addig is beraktam arra a helyre, ahová terveztem, és néhány növényt rápakoltam, hogy lássam, passzol e a koncepcióba.


5. Gardróbszekrény - nagy falat lesz

A következő nagy projekt ennek a 4 méteres gardróbszekrénynek a rendbeszedése. Rendszerető vagyok, és rendszerezni is nagyon szeretek, de bevallom, néha nem úgy kerülnek vissza a dolgok, ahogyan kivettem őket.


6. A hűtőmágnesek új helyre kerülnek

Amióta itt lakom (kb. 10 éve) gyűjtöm őket, már nemcsak az ajtó, de az oldala is félig tele, új helyre kerülnek majd, ehhez egy lemezvágó céghek kell kilátogatnom, de ez is a nyárig megvalósulandó terveim része.



Hát röviden ennyi, ezeket a dolgokat már nagyon a hátam mögött szeretném tudni, mert ezekbe már belekezdtem, és csak tolom-tolom magam előtt, nagy megkönnyebbülés lesz, ha a végére érek.

Kövessétek az eseményeket itt a blogon, vagy a Tető alatt Facebook oldalán: itt!!

https://www.facebook.com/tetoalatt/



2018. április 2., hétfő

A kanapé új élete - 2. rész

Körülbelül egy hete írtam, a kanapé újjászületésének előkészületeiről, akkor a következő képekkel végződött a blogbejegyzés:

Kanapé, fotel lebontva, szivacsok, anyagok előkészítve:



Nem sokáig tartott ez az állapot, mert egy szerdai napon került lebontásra az eredeti huzat, és két nap után, szombaton már építettük is vissza.

Az előző posztban írtam arról, hogy mennyire fontos, hogy az ilyen munkát profi végezze, mert hát be kell valljam, egy ilyen átalakítás nem olcsóbb, mint egy új kanapét venni.

Az előkészületekről a részleteket elolvashatjátok itt.

A bontásból származó hulladékot is újrahasznosítottuk, az ülőrész szivacsai és a párnák eredeti töltelékei is jó helyre kerültek, semmit nem dobtunk ki.
A lebontott anyagból a kerti hintára és garnitúrára varrok majd új párnákat, huzatokat, de ez majd egy következő projekt lesz.

Mivel sokszor előfordul, hogy elszenderedem a kanapén, fontos volt, hogy megfelelő minőségű matrac kerüljön. A szivacsra az anyag előtt került még egy réteg vékonyabb flíz.





Az anyag - tippeltek melyik szín lett a befutó? 


Aminek örültem, hgoy nem kellett cserélni, azok ezek a hullámos rugók voltak:




Pár részlet a munkálatokról - aki a kék színű anyagra tippelt, igaza lett! :)





A párnákon kívül még egy dolgot terveztünk át. A kanapé lábazati része eredetileg szivacs nélkül készült, a vázra szegecselték az anyagot, és semmi nem került alá. Mi ide tettünk egy 1 cm vastag szivacsot és flízt, hogy megadjuk azt a formát amit ez a bútor megkívánt, úgymond "testet" adtunk neki.

Itt talán látszik, amiről beszélek:





A párnákba poliészter golyók kerültek (nem összetévesztendő a polisztirol gyönggyel). Ilyen nagy csomagban érkezett, és bevallom, nem sajnáltam a tölteléket a párnákból. Eredetileg a gyártó darált szivacsot, vagy inkább szivacs törmeléket tett bele, és nyomorultul nyomott már mindenhol ha nekitámaszkodtam...



Egyébként a párnák voltak azok a darabjai a kanapénak, amelyek nem az eredeti formát kapták. Ezeket kicsit átterveztem, és mivel nagyon szeretem a tűzött ágyvégeket, kanapékat, kicsit ide is becsempésztük a gombokat, és a varrónő nagyon szépen levarrta a párnahuzatokat, pontosan úgy, ahogyan elképzeltem.



A munkáért örök hálával tartozom Gabinak, aki ezt a nem kis feladatot végezte, két keze munkáját soha nem fogom tudni eléggé meghálálni. Megfizethetetlen az a munka, amit két kézzel végez! Azt hiszem kicsit rokon lelkek is vagyunk, mert már az első találkozáskor félszavakból is megértettük egymást. Nagy köszönet Évának is, aki a huzatokat varrta, és tudom, hogy máskor  is számíthatok a munkájára. 










A keresztszemes párna nagymamám hagyatékából származik, a paszpólos sárga huzatút én varrtam a fotel és a kanapé kárpitjának maradék anyagából.


Egy before-after kép is:





Amit az egészben imádok, azok a párnái... Nekidőlök, és azt érzem, hogy innét nem akarok felállni. Hívogató, ugye? :)

És most egy kis összefoglaló:

- az egész projekt kb. februártól májusig tartott (ez magába foglalta a tervezgetést, inspirációs képek nézegetését, anyagok felkutatását, kárpitos felkutatását, sok egyeztetést)

- az anyag a Mabiától származik (www.mabia.sk)

- a szivacsok, flíz, és töltőanyag a Daferától (www.dafera.sk)

- maga a munka szerdától szombatig tartott

- az egész projekt  kb. egy ilyen típusú új kanapé árában van, de hogy miért nem újat vettem, azt már az előkészületek posztban megírtam (itt) - ezt most bútorboltosok ne olvassák :)

A sárga párnát és a sárga fotelt ezzel a képpel tudom magyarázni, ennek a szekrénynek a történetét egy következő posztban mesélem majd el :)