Azért lett volna jobb még virágzás előtt, mert az elszáradt virág előbb utóbb lepotyog, és állandóan hullani fog a koszorúról, mondjuk engem ez nem zavar, maximum többször összesöprök alatta, de mivel nem ajtóra helyezem majd, a sok mozgás miatt talán nem is fog annyira hullani.
"Rövid" esti projekt volt :) Először csak a bokrok aljáról azért nyestem le pár köteg szálat, hogy ne akadályozzon a közlekedésben :) Ugyanis a bokor már akkorára nőt, hogy néha kerülgetnem kellett.
Miután kicsit szétválogattam a hosszabb és rövidebb szálakat, apró csokrokat köttöttem belőlük, amit egy koszorúhoz szerettem volna használni.
Ezeket a kis bokrétákat helyeztem egymás után a fonott háncs koszorúalapra, amit kb. 2 euróért vásároltam az egyik virágosnál. Nem volt szabályos kör alakú, ezért elég sokat kellett törnöm a fejem, melyik kis csokrot hová pakoljam, hogy saccperkábé kör alakot kapjak. Talán sikerült. Ezért is ilyen jó sűrű, mert korrigálnom kellett az egyenletlenségeket.
Első olyan levendulás "projektem" amihez nem szárított levendulát használtam, ugyanis, miután megszárad, már nem tudtam volna vele így dolgozni.
Most még hajlékonyak voltak az ágacskák, engedték hogy formázzam őket, szárazzal már nem tudtam volna ezt megtenni. Ez így fog megszáradni, koszorúba kötve.
A kis bokrétákat egyesével, egymás után kötöztem a koszorúalapra.
Ha forgalmas helyre kerül, pl. ajtóra szánjuk, akkor ajtónyitáskor, záráskor, elkerülhetetlen, hogy a szárított virágok ne hulljanak. Ha szeretnénk valamennyire mérsékelni, akkor megróbálhatjuk fixálni kicsit a kompozíciót. Mivel én nem oda szánom, nem használtam semmit fixálásra, de ha kellene, valószínűleg hajlakkal fújnám be, de mivel nem próbáltam, nem tudom működik e.
Mindenesetre, bárhová kerül, azt hiszem mindehol szemetgyönyörködtető látványt nyújt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése