Íróasztalfelújítás - avagy a jó munkához idő kell!

Igen, a jó munkához idő kell. "És jó szerszám!" - vágja rá rögtön mesterbarátom, és mindig igaza is van... és hozzáteszem, hogy sok-sok türelem...Belelt 3 hétvégébe és egy hétfőbe, amíg a végére értem ennak a feladatnak.

Többen érdeklődtetek az íróasztal renoválásának folyamata iránt, ezért összeszedtem gondolataimat, és tessék, parancsoljatok:

Az asztalról elmondanám, hogy apukám legénykori asztala volt, valamikor még a hetvenes években, sajnos címke nem volt rajta, hogy megtudjam mikor készült, de stabil volt, strapabíró. A szépséghibája az asztallapon lévő gyertya által okozott égési sérülés volt, amit pikk-pakk fagittel javítottam ki. 

Miután ez megvolt, nekiláttam a legmelósabb részének. Lecsiszoltam az asztalt tetőtől talpig. Kézzel, csiszolópapírral. Először durvább szemcsés 80-assal, majd finomabb 120-sal. Kétféle csiszolópapírt lehet kapni, van ami vászon - csiszolóvászon és ami papír - csiszolópapír. Vettem mind a kettőből, hogy majd tudjam melyik válik be jobban, és nekem a vászon jött be. Most szakik tuti nevetnek a megfogalmazáson, de sajnos nem kaptam kiképzést asztalos terminológiából :)

Csiszolópapírok:

Csiszolni marha melós dolog, és nagyon el lehet fáradni benne. Mindenképpen kint kell, szabadban, mert rettenetesen sok porral jár. Kötelező a védőszemüveg, és legközelebb már maszkot is fogok használni mert rettentő sok port lélegeztem be! Nem vicc, komolyan. Nekem védőkesztyűm most nem volt, de régies és nagyon szálkás fánál azt is használok mindig.

Csiszolás után ezt az eredményt kaptam:

A csiszolás az a munka, amit nem szabad ellébecolni, mert megbosszulja magát. Van amikor, a festés után is visszacsiszolok bármit, mert egy alapfestés után látszanak még olyan hibák, amik előtte nem. Csiszolás  után portalanítani kell, egy kis söprővel, én "Jar"-os vizzel is át szoktam törölni.

Miután mindezzel megvoltam, jött a díszlecekkel való szórakozás. A városban sajnos sehol nem találtam, csak a nagykaposi barkácsboltban, az "Urob si sám"-ban. Ott viszont volt többféle,

különböző szélesek..

Ahhoz, hogy szépen le tudjuk vágni, szükség van jó szerszámra, és sok türelemre. Valamint egy gérvágó tokra. Azt hiszem ez a neve. Az enyém egy asztalos barátunk által készített gérvágótok, de barkácsboltokban is van ilyen 2-3 euróért.

Ezzel az eszközzel nagyon szépen el lehet fűrészelni a leceket 45 fokos szögben, de azért elég sokat forgatgattam, gondolkoztam, probálgattam, illesztgettem, hogy ne fűrészeljek el sok lecet csak úgy próbaképpen...

A levágott lecek végét vissza kell csiszolni, és akkor szépen illeszthetőek össze. Néhol ha van rés az illesztések között, akkor egyszerűen csak kis fagittet kell kenni bele.

Miután levágtam a leceket pontos méregetés után, felragasztottam őket a fiók előlapokra, és a szekrényajtóra. A ragasztást először fa ragasztóval kezdtem, de azzal állandóan elcsúszott, és akkor jöttem rá, hogy bizony én befektetek egy ragasztópisztolyba. A faragasztó egyébként szerintem jó anyag, már másra is használtam, és most is tesztelem éppen egy következő projektben.. De visszatérek a ragasztópisztolyra. A barkácsboltokban már egész jó áron kapható 5 Eur-tól 10-ig, én a drágábbat vettem, mert nem szerettem volna, ha olyannal kezdek dolgozni, amiből mindehol fog folyni a ragasztó csak épp ott nem, ahol folynia kellene. És bizony a forró ragasztóval elég komoly égési sérüléseket lehet szerezni. Ha valahová kicsöppene a ragasztó, nem kell azonnal letörölni, meg kell várni amíg megszárad, akkor gumis állagúvá válik, és simán felszedhető. De a pisztoly alá mindenképpen valami újságpapírt kell tenni, vagy kartonlapot, mert két használat között fog kifolyni belőle picit a ragasztó. 

A lecek felragasztva, jöhet a festés. Kétféle festék van. Vízalapú, és oldószeres. Mivel én nem szeretem az oldószer szagát belélegezni, inkább vízalapú festéket használok majdnem mindig. Ez is vízbázisú akrilfesték volt.  Annak van matt és fényes verziója. Amit most próbáltam az a "Balakryl" márkájú, és azt kell hogy mondjam, majdnem mindenre rátapad. Igaz, nem próbáltam ki minden felülelet még vele, de a leírás szerint bármilyen felületre alkalmas, kinti és benti, fa vagy vas felületre...  Azt hiszem még préseltlap bútorlapokra is rátapad, ki fogom próbálni... A matt fekete Balakryl 5 euro valamennyi volt a fényes 7 euro valamennyi...

A festést elég alaposan végeztem, mivel ez az íróasztal napi használatban lesz. A festéket ecsettel vittem fel, és száraz kis szivacshengerrel kentem szét.  Elég ügyesen lehet haladni. 

A festésről eltérőek a tapasztalataim. Vannak dolgok, amiket egyszeri festés után ujra visszacsiszolok, újra kijavítom, majd aztán még kétszer lefestem. Itt nem kellett. Nem is szoktam venni külön alapozó festéket, hanem az első festésnél picit hígabbra keverem a festéket. Mindig kiöntök egy kis papírpohárkába, nem higítom az egész festéket. Mindig kevesével használok belőle. Más a helyzet, ha valami pác lenne, ha szeretném hogy látszódjon a fa erezete, ott használnék alap és fedőfestéket is.

Festésnél még talán jó ötlet annyi darabra szedni a bútort amennyire csak lehet. Itt nekem csak a fiókokat kellett kiszednem, és a lábakat  leszerelnem, azokat is külön festettem le, majd megerősítve - a faragasztóval - újra visszacsavaroztam.

Fogantyút, ill. fiókgombot volt a legnehezebb beszerezni. Helmecen sajnos nem tudok helyet, ahol kapható lenne, így maradt az internet. Egy magyar oldalon találtam rá ezekre a gombokra, rögtön fel is vásároltam az egész készletet :) De csak mert 6 db volt raktáron, nekem meg ugye 4 fiók + 1 szekrényajtóra kellett, +1 pedig legyen tartalékba.

És hogy mivel szereltem fel? Egy ilyen kis hobbyszerszámmal, apukám kis pionír fúrónak nevezte :) Meg is kaptam tőle "örökbe", hozzá még pár fúrót, fába, és azt is tudom már, hogy az ilyen fiókgombokhoz  4-es fúró kell. Ezt úgy tudtam meg, hogy megmutattam neki, hogy milyen cuccot akarok a fiókra rászerelni, és ő rávágta, hogy ahhoz 4-es kell. Hát most már ha mutattok nekem egy bútorgombot, simán megmondom: ezt négyessel!!! :)

Kimértem a fiókok közepét, és kb fél óra alatt fel volt szerelve az összes gomb. Azt kell hogy mondjam, ez volt a legegyszerűbb az egész felújítás alatt...

A kis szekrény eredetileg kulcsra záródott, de mivel nem találtam megfelelő kulcslyukfedőt, mert ilyenben is gondolkoztam, ezért most arra is gomb került, és kis mágnes húzza be, és tartja csukva.

Ez van minden barkácsboltban centekért, 0,50 - 0,60 Eur ha jól emlékszem, venni kell hozzá pici csavarokat, én mindig kettővel többet veszek, számolva azzal, hogy munka közben legalább egy tuti elgurul...