2013. augusztus 29., csütörtök

A pince mélyéről... 1. rész

Azt hiszem, ez az a munka amire már így utólag, illetve menet közben azt mondanám, nem volt érdemes belekezdeni, de nagyon remélem, hogy mire a végére érek ezt majd megcáfolom!

Már amikor megpillantottam, tudtam, hogy nem lesz egyszerű menet.
Amikor kb. egy évvel ezelőtt, kimenekítettem a pincéből, ilyen állapotban volt:




Az asztallap menthetetlen volt, de az alap, nagyon tetszett, habár elég rozoga volt. Nem mindennapi asztalka, manapság már nem látni ilyen darabot. Méreteiben épp megfelelt.
Így elkezdtem szépen megtisztogatni, bár már akkor láttam, ezzel irtó sok munka lesz... Miután lekerült róla szerintem vagy 40 év pora - de ennek majd még utánnakérdezek nagymamámnál - elkezdtem levakargatni a festéket, több réteget...
A díszítő illesztések úgy hullottak szét ahogy hozzáértem... nyegle volt az egész...

A spaklival vakargatás nem sokat segített, ehhez más cucc kellett, így vettem egy doboz festékzabálót, az itt kapható cseh gyártmánynak géles ragacsos az állaga és elég szúrós szaga volt, ezt a műveletet jobb szabadban végezni. A tisztogatás után még csiszolópapírral simogatnom kellett, de rengeteg meló után sikerült ebbe az állapotba hozni:


Az asztal kerete alatt futó díszlecezés elég rozoga:





A festékeltávolítás és csiszolás után hónapok teltek el. Bevallom, elfáradtam.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése